Statisztika

Magyarország statisztikailag sajnos „kiemelkedő” helyen szerepel az elhízott népesség tekintetében. Európai szinten a top négy elhízott nemzete között szerepelünk, a súlyosan elhízottak arányában pedig a második helyezést érjük el. Hazánkban a felnőtt népesség 58%-a (!) túlsúlyos. Tény, hogy talán nincs is a szervezetnek olyan része, amelyet ne érintene valamilyen hátrányos módon az elhízás: a szív- és érrendszeri betegségektől kezdve a daganatos megbetegedésen és a 2-es típusú cukorbetegségen át a különböző mozgásszervi és pszichés problémákig. A hirtelen halál és a krónikus betegségeknél is nagyobb rizikófaktor az obezitás.

Sokan különféle gyógyszerhez és táplálékkiegészítőhöz nyúlnak, ezektől várva a csodás és azonnali átalakulást, azonban ha nem csak tüneti kezelést szeretnénk, hanem a valódi okot szeretnénk orvosolni, akkor a tartós és mellékhatásoktól mentes eredményhez életmódváltásra van szükség.

Biológia

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan tudjuk leginkább támogatni szervezetünket, beszélnünk kell kicsit a biológiáról. Szervezetünk állandóan és aktívan törekszik megtalálni és fenntartani a belső egyensúlyt egészségünk minden területén, miközben reagál a belső és külső változásokra, hatásokra. Ezt homeosztázisnak nevezik, és többek között magában foglalja a testhőmérséklet, a folyadékegyensúly, a vércukorszint és a vér pH-szintjének szabályozását. Ennek az egyensúlynak a megőrzése kulcsfontosságú az optimálisan működő szervezethez. Ha egyensúlyt tudunk teremteni, a szervezetünk képes az öngyógyításra, beáll az optimális testsúlyra, hatékonyan leküzdi a betegségeket, sok energiát termel és magas szintű vitalitást biztosít.
Kutatások és statisztikák bizonyítják, hogy sokkal szorosabb összefüggés van az életmód, az általunk elfogyasztott élelmiszerek és az egészségi állapotunk között, mint ahogy a legtöbb ember gondolná. Hajlamosak vagyunk inkább a genetikánkra gyanakodunk a betegségek okaként, mintsem átéreznénk annak felelősségét, hogy magunk gyártjuk le a betegségeinket azáltal, hogy milyen szokásaink vannak és hogy mikor, mit és mennyit eszünk, iszunk. Azonban hiszed vagy sem, a legnagyobb külső tényező, amely kibillentheti szervezetünket az egyensúlyból, az nem más, mint a nem megfelelő táplálkozás. Ahogy az ősi bölcsesség tartja: „Amit eszel, azzá leszel”. És most jogosan teszed fel a kérdést, hogy mi számít megfelelő, illetve nem megfelelő táplálkozásnak? Van olyan „általános” recept, amely mindenkivel csodát tesz?

Anyagcsere tipizálás

Biztosan már nagyon sok különböző diétatervről, divatdiéta irányzatról hallottál, esetleg próbáltál te is. Mindegyik ilyen irányzat tud felmutatni sikertörténeteket, de elgondolkoztál már azon, hogy miért van az, hogy míg valaki eléri a célját vele, ugyanaz a módszer másnál miért mond csődöt?

A válasz: ahogy kívülről is, belső tulajdonságainkban is rendkívül különbözőek vagyunk, anyagcserénk is merőben eltér egymástól. Alapvetően négy fő faktor határozza meg, hogy mi melyik anyagcseretípusba tartozunk.

Az anyagcsere típusod határozza meg többek között, hogy mit és miként érdemes táplálkoznod.

Például:
• Milyen élelmiszerek lesznek egészségesek a Te számodra?
• Milyen élelmiszerektől vagy hajlamos hormonálisan hízni (és milyen testtájékra)?
• Hányszor és mekkora adagot érdemes enned?
• Milyen arányban javasolt fogyasztanod szénhidrátban, fehérjében és zsírban gazdag élelmiszereket?
Ahogy mondtam, nem vagyunk egyformák, ergo az egészséges táplálkozáshoz ismerned kell az anyagcseretípusodat.

Hogyan jöttek létre a táplálkozási típusok?

A táplálkozási típusok kialakulásának hátterében az evolúció és az alkalmazkodás áll. A különféle területekre vándorolt és letelepedett népcsoportoknak az ottani környezeti hatásokhoz, klimatikus viszonyhoz és fellelhető élelmiszerekhez kellett alkalmazkodniuk a túlélés érdekében. Az alkalmazkodás következtében alakultak ki az egyes embercsoportokra jellemző olyan külső tényezők, mint a szem-, bőrszín vagy a testalkat, valamint olyan belső jellemzők is, mint a vércsoport és a táplálkozási típus. Ezért van az, hogy ha ránézünk egy eszkimóra (aki főként állati fehérjét és zsírt fogyaszt), vagy egy dél-indiai emberre (aki növényi alapú, szénhidrát dús táplálkozást folytat), meg tudjuk különböztetni őket más népcsoportoktól és tudjuk, milyen táplálkozás ideális számukra. A nehézséget számunkra, európai embereknek az adja, hogy itt olyan mértékű volt a génállomány keveredése, hogy ránézésre már nem tudjuk megállapítani, kinek mit és hogyan érdemes étkeznie.

Az anyagcsere és hormon alapú táplálkozási tanácsadás és mérés

Itt a konzultáció során professzionális EVA3000 géppel dolgozom, mellyel pontosan meg tudjuk határozni az anyagcsere és hormontípusod, így személyre szabottan kapsz tanácsadást és megtudhatod, mire van igazából szüksége a szervezetednek! A közös munkánk célja, hogy megoldást találjunk a TE személyes problémáidra, azaz hosszútávon működő válaszokat találjunk a TÉGED érintő kihívásokra.
A módszer alapja nem a jól ismert általános étrendek, hanem az egyéni sajátosságok alapján kialakított étrend, mert mindenkire egyformán érvényes “sablon étrend” nem létezik.
A „Get back 2 balance” módszere a „metabolikus tipizáláson” (angolul metabolic typing) alapul, figyelembe véve a velünk született, örökölt tulajdonságokat. Én hiszek abban, hogy az egészséges életmódnak nincs mindenkire egyformán ráhúzható receptúrája. „Ami az egyiknek étek, a másiknak méreg”, vagyis ami valakinél jól működik, másnál nem biztosan hoz garantált eredményt. A sikeres és kiegyensúlyozott étkezési tervnek személyre szabottnak és hosszú távon fenntarthatónak kell lennie, mely figyelembe veszi a szervezet születésünkkor belénk kódolt igényeit. Ebben tudok neked segíteni.